Az alábbi cikkbõl kiderül, hogy mindennapi életünkben egyre nagyobb a szerepe az ingyenességnek 

I.Van ingyenesség vagy nincs?

A. Az ingyenesség nagyon könnyen és gyorsan megragadja az emberek figyelmét.
B. Az ingyenesség rendszerint (tehát majdnem mindig) gyanús.

Mindkét fenti állítás nagyon igaz. Az ingyenesség ajánlata a majdani vevõ pszichéjében elõször lelkesedést kelt,
majd erõs kétséget ébreszt, hiszen lelkünk mélyén tudjuk és érezzük, hogy semmi sincs ingyen. (Ugyanakkor örök-naív optimistán reméljük:hátha csak most, csak nekünk mégis.)

A rossz hír:semmi sincs teljesen ingyen, valaki mindig fizet.

A jó hír:egyáltalán nem biztos, hogy mi fizetünk (tehát érdemes optimistának lenni).

II. Az ingyenesség pszichológiája

1. Amikor az ingyenesség bizalmatlanságot kelthet:ha egy termék eddig fizetõs volt, de mostantól ingyen kapható. Mire gondolunk?: finom étel helyett → rossz minõségû, esetleg lejárt szavatosságú ételt kapunk

mûködõ eszköz helyett → selejt, rossz, nem (jól) mûködõ dolgot kapunk

2.Amikor eszünkbe sem jut bizalmatlannak lenni:
A google-ról, yahoo-ról stb. gondoltuk valaha, hogy rossz keresõ csak azért, mert ingyen van? Ugye nem? Miért nem? Mertkezdettõl fogva ingyenes!

3. A vállalkozásoknak az ingyenesség felkínálása a bizalomkeltés egyik marketing eszköze.
Korrekt ajánlat esetén megfelelõ értékcserék, mindkét fél számára elõnyös üzletek jönnek létre.

4. Miért mûködik (jól) az ingyenesség?
Mikor döntünk könnyebben? Ha 990 Ft vagy pl. 10.000 Ft elköltése, illetve ha 0 Ft és 10 Ft elköltése között kell döntenünk?

Szabad a gazda? Bizony a 2. esetben. Ilyenkor aközött döntünk, hogy fizessünk-e egyáltalán vagy ne fizessünk.
Az ingyenesség lehetõsége kiiktatja a gondolkodásból a mérlegelést, a kockázatérzetet és a lelki-pszichikai gátakat.
Nincs okunk és szívünk nem kérni az adott dolgot, fõleg ha arra egyébként szükségünk (igényünk) is van.

Mindennek negatív kísérõjelensége is lehet, mégpedig a pazarlás.

III. Az ingyenesség fõbb üzleti modelljei

1. Kereszttámogatások, azaz egyik termék támogatja a másikat, az egyikért fizetünk a másikért nem.
Ennek általános jellemzõje még, hogy a két termékért együtt kevesebbet fizetünk, mint külön-külön fizettünk volna.

Példák:

- ingyen lakásriasztó 2 év távfelügyelettel
- ingyen mobiltelefon készülék 1-2 éves hûségszerzõdéssel
- ingyen kábel tv beszerelés, 1-2 éves hûségszerzõdéssel
- ingyenes ajándék a valamilyen vásárolt csomagban
- egyet fizet, kettõt kap értékesítési rendszerek
- ingyen ketchup pl. a hamburger mellé
- ingyenes tanácsadás hosszú távú megbízási szerzõdésért

Ezekben az esetekben ugyanannak a fogyasztónak van az ingyen termék és a fizetõs is; tehát mindenképpen fizetünk valamennyit.

2. Egyik fogyasztói csoport támogatja a másikat. Példák:

- ingyen terjesztésû reklámújságok (olvasó ingyen kapja, a hirdetõ fizeti;aki mindezt koordinálja:az a lapkiadó)
- ingyenes belépõ nõknek, fizetõs belépõ a férfiaknak discoban, bárban
- ingyenes strand jegy a gyerekeknek, felnõtteknek belépési díj

Ezekben az esetekben a kedvezményezett csoportoknak tényleg ingyenes az adott termék vagy szolgáltatás,
mert azok fizetnek helyettük, akik nem jogosultak a kedvezményre.

3. Kevés fizetõs fogyasztó támogatja az ingyenességet élvezõ többséget, Példák:

- általános tanácsadás, információk ingyen; személyre szabott, magasan kvalifikált tanácsadás pénzért
- szoftver alapverzió ingyen; prémium verzió pénzért
- dvd, cd, demó verzió ingyen; teljes verzió pénzért

Ezekben az esetekben a többség valódi ingyenességet kap, amit a fizetõs kisebbség finanszíroz.

Fenti példákból láthatjuk, hogy az ingyenesség áthatja életünk szinte minden területét és megállapíthatjuk,
hogy az ingyenességre épülõ gazdaság rohamos léptekkel terjeszkedik.

IV. Egy kis közgazdaságtan – avagy hogyan alakul ki elõször az olcsóság, majd az ingyenesség

1. Mikor kezd bármilyen termék olcsó(bb) majd (esetleg) ingyenes lenni?
Mindenki tudja, hogy akkor, ha az adott termékbõl egyre több van, azaz egyre olcsóbb/egyszerûbb az elõállítása, azaz ha egyre könnyebb az adott piacra belépni (közgazdaságtani nyelven:ha alacsony, vagy alacsonnyá válik az iparági belépési küszöb), azaz ha egy termék minõségi termékbõl olcsó tömegcikké válik.

Törvényszerû, hogy ilyenkor az ár az egyik legfõbb marketingeszközzé lép elõ.

Ez történik a mûszaki cikkek piacán, az internet piacán, de az oktatás területén és a mérnöki, jogi szakmák egyes területein is megfigyelhetõ a jelenség.

2. Mi tud nem csak olcsó, hanem ingyenes is lenni?
Hosszú távon azok a (elõször drága) termékek lesznek olcsók és késõbb ingyenesek, amelyekben alacsony
a (drága) fizikai termékek (anyag) aránya és magas a szellemi ráfordítás (innováció) aránya.

Az ilyen termékek fõleg a digitális gazdaság (informatika, internet stb.) területén jelentkeznek és jelentõsen átalakíthatják mai életünket. A digitális gazdaság ingyenessége nem a XX. század egyet fizet-kettõt kap (egyébként igen korrekt és hatékony) marketing eszköze, hanem olyan új, XXI. századi valóság, amely - vélhetõen - teljes újraértelmezésre kényszeríti a (köz)gazdaságról kialakult ismereteinket.

Amikor egy termék tömegcikké válik és eléri az ingyenességet, akkor a fejlesztés, az innováció egy magasabb szinten újrakezdõdik. Az új termék elõször megint drága, azután olcsó, majd ingyenes lesz. Az így kialakuló ciklikusság egyben olyan fejlõdési spirál, mely életünk-világunk folytonos fejlõdését (is) generálja.

V. Mi következik az ingyenesség után?

Drága → olcsó → ingyenes → ……..? ……..
Nos? Igen! Bizonyos esetekben a vevõnek (felhasználónak) fognak fizetni! Hihetetlen, de logikus! Ez lesz az ingyenességet meghaladó új üzleti modell!

Erre is van már nemzetközi és magyar példa is! Például a hasznosjáték.hu regisztrált játékosai legális hírlevél formájában üzleti információkat, ajánlatokat, tanácsokat, tanulmányokat olvasnak, amiért pontokat kapnak, a pontokért pedig értékes ajándékokat választhatnak. Természetesen mindezt a résztvevõ üzleti partnerek finanszírozzák azért, hogy minél többen elolvassák a róluk szóló információkat.

Összegzés:Mindenkinek ajánljuk, hogy foglalkozzon az ingyenesség gondolatával.
Ingyenes vagy annak tûnõ ajánlatok esetén nem kell feltétlenül átvágásra vagy rosszra gondolni,
ugyanakkor érdemes az ajánlatot mélységében megvizsgálni, és ha tényleg elõnyös számunkra, akkor elfogadni.

A cikk a szerkesztõje Ardai Attila, a Céghmester Cégcsoport vezetõje engedélyével került felhasználásra.
A cikk alapjául Chris Anderson Ingyenesség címû könyvének (Hvg Kiadó 2010.) megállapításai szolgáltak.

Segítünk :
Állandóan, tehát az esti órákban és hétvégén is !
Központi Iroda :+ 36 29 428 - 395
Központi fax :+ 36 29 447 - 010
Ügyfélszolgálati számunk :+ 36 30 624 - 7425
Pólus Bemutatóterem :+ 36 20 333 - 77 88
E-mail :info@lineelectronic.hu

Kezdõlap