Tûzjelzõ rendszer, tûzjelzõ rendszerek, tûzjelzõ karbantartás

A tûzjelzõt vagy tûzjelzõ rendszert a hivatalos tûzvédelmi terminológiában beépített tûzjelzõ berendezésnek nevezik.A pontos definíciót 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tûzvédelmi Szabályzat adja meg:

„Beépített tûzjelzõ berendezés, tûzvédelem:az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tûz
kifejlõdésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelõ tûzvédelmi intézkedést
(tûzoltóság értesítése, tûzszakaszhatáron elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása stb.) önmûködõen végzõ berendezés.” Tûzjelzõ rendszerek telepítésének tervezése is megoldott cégünknél.

A tûzjelzõ berendezés felépítése:

A tûzjelzõ berendezés általános felépítése a következõ:

Tûzjelzõ központ
Tápellátás (elsõdleges és másodlagos)
Automatikus érzékelõk (füst-, láng-, hõsebesség-érzékelõ stb.)
Kézi jelzésadók
Hangjelzõk
Fényjelzõk
Tûz- és hibaátjelzõ egység (opcionális, amennyiben a jogszabály az adott létesítmény esetében elõírja)
Az eszközöket általában vezetékek kötik össze, de ismert a rádiókapcsolattal kialakított rendszer is.

Tûzjelzõ központ:

A tûzjelzõ berendezés fontos eleme, amelynek általános feladatai a következõk.
Ellátja energiával a rendszer többi elemét.
Fogadja a hozzákapcsolt érzékelõktõl érkezõ jeleket.
Meghatározza, hogy a jelek tûzriasztási állapotnak felelnek-e meg.
Hallhatóan és láthatóan jelzi a tûzriasztási állapotot.
Jelzi a tûz helyét.
Lehetõleg regisztrálja a tûzriasztásra vonatkozó információkat.
Felügyeli a rendszer üzemszerû mûködését és hiba (pl. zárlat, vonalszakadás vagy energia ellátási hiba, stb.) esetén látható és hallható jelzést ad.
Továbbítja a riasztást a hang-, illetve fényjelzõ berendezések felé.
Továbbítja a tûzriasztást, illetve a hibajelzést távjelzõ segítségével.
Vezérli a tûzvédelmi berendezéseket (automatikus oltóberendezés, hõ- és füstelvezetõ stb.).

Automatikus érzékelõk

A tûz során megjelenõ tûzjellemzõket észlelõ eszközöket nevezzük automatikus érzékelõknek. Az érzékelõket különbözõ szempontok alapján csoportosíthatjuk, melyek a következõk lehetnek:

Az érzékelt tûzjellemzõ alapján:

Hõérzékelõ:olyan érzékelõ, amely a hõmérséklet emelkedésére reagál.
Füstérzékelõ:olyan érzékelõ, amely szemcsés égéstermékekre és/vagy a levegõben pirolízises anyagokra (aeroszolokra) érzékeny.
Ionizációs füstérzékelõ:az égéstermékekre érzékeny olyan érzékelõ, amelyben az égéstermékek képesek hatást gyakorolni az ionizációs áramra.                                                                   Optikai füstérzékelõ:olyan égéstermékekre érzékeny érzékelõ, amely égéstermékek az elektromágneses spektrum infravörös, látható és/vagy ultraibolya tartományaiban a fényelnyelést vagy a szóródást képesek befolyásolni.                                                                       Aspirációs füstérzékelõ:olyan speciálisan kifejlesztett érzékelõ, melynek nagyteljesítményû ventilátora egy csõrendszeren keresztül állandóan szívja a helyiség levegõjét az érzékelõ kamrába, ahol a füstérzékelõ már csekély füstnyomokat is felismer, és riasztást továbbít a tûzjelzõ központba.
Gázérzékelõ:olyan érzékelõ, amely az égés és/vagy termikus bomlás során keletkezõ gáznemû anyagra érzékeny.
Lángérzékelõ:olyan érzékelõ, amely a tûz lángja által kibocsátott sugárzásra reagál.
Infravörös (IR) lángérzékelõ:lángérzékelõ, amely a tûz lángja által kibocsátott 850 nm-nél nagyobb sugárzásra reagál.
Ultraibolya (UV) lángérzékelõ:lángérzékelõ, amely a tûz lángja által kibocsátott 300 nm-nél kisebb sugárzásra reagál.
Többfunkciós érzékelõ:olyan érzékelõ, amely egynél több tûzjellemzõre reagál.

A tûzjellemzõ feldolgozási módja szerint:

Küszöbérték érzékelõ:olyan érzékelõ, amely akkor kezdeményez riasztást, amikor a mért tûzjellemzõ nagysága bizonyos értéket elég hosszú ideig meghalad.
Különbségérzékelõ:olyan érzékelõ, amely akkor kezdeményez riasztást, amikor a két vagy több helyen mért jelenség nagyságában mutatkozó – általában csekély – különbség bizonyos értéket elegendõ ideig meghalad.

A térbeli elhelyezkedés szerint:

Pontszerû érzékelõ:olyan érzékelõ, amely egy rögzített pont környezetében érzékelt tûzjellemzõre reagál.
Többpont-szerû érzékelõ:olyan érzékelõ, amely több meghatározott pont környezetében érzékelt tûzjellemzõre reagál.
Vonalszerû érzékelõ:olyan érzékelõ, amely egy folytonos vonal mentén érzékelt tûzjellemzõre reagál.

Az érzékelõ visszaállíthatósága szerint:

Önmûködõen visszaálló:a riasztás után önmûködõen állítja önmagát normál, érzékelésre kész állapotba.
Visszaállítható:a riasztás után a helyszínen vagy távolról elvégzett mûvelettel lehet visszaállítani normál, érzékelésre kész állapotba.
Nem visszaállítható:a riasztás után a nem állítható vissza normál, érzékelésre kész állapotba.

Vizsgált állapot száma szerint:

Kétállapotú érzékelõ:az érzékelõ a „normál” és a „tûzriasztás” állapottal kapcsolatos két kimeneti állapot közül az egyiket adja.
Többállapotú érzékelõ:az érzékelõ kettõnél több, korlátozott számú állapot közül, amelyek a „normál” és a „tûzriasztás” és más rendellenes állapotokkal kapcsolatosak, az egyiket adja.
Analóg érzékelõ:az érzékelõ által kiadott kimeneti jel tükrözi az érzékelt jelenség értékét.

Kézi jelzésadók:

A kézi jelzésadó a tûzjelzõ berendezésnek azon alkotóeleme, amelyet a risztás kézi kezdeményezésére használnak.
A riasztás-kezdeményezés lehetõségének módja szerint a következõ típusokat különböztetjük meg:
A típusú (közvetlen) kézi jelzésadó.
B típusú (közvetett mûködtetésû) kézi jelzésadó.

Tûz- és hibaátjelzõ egység (opcionális, amennyiben a jogszabály az adott létesítmény esetében elõírja) Az eszközöket általában vezetékek kötik össze, de ismert a rádiókapcsolattal kialakított rendszer is.

Külsõ riasztóeszközök:

A tûzjelzõ központon kívül a létesítmény területén is szükségessé válhat a tûzriasztás Hanggal, illetve fénnyel való megjelenítésére, valamint a riasztásra vonatkozó egyéb adatok valamilyen megjelenítésére. E célokat szolgálják:
a szirénák,
fényjelzõk,
másodkijelzõk,
grafikus megjelenítõk.

Tûzriasztást és hibajelzést továbbító és fogadó berendezés:

A tûzjelzõ központ állandó felügyeletének hiányában vagy annak kiegészítésére alkalmazható a tûzriasztást és hibajelzést elkülönítetten továbbító berendezés, amely a tûzjelzõ berendezés jelzéseit egy távfelügyeleti központba, vagy a tûzoltóság híradó ügyeletére küldi. Átjelzéseket fogadó távfügyeleti központot csak olyan cég üzemeltethet, amely e tevékenység céljából regisztrálva van Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságon.

Rövidzár-leválasztó eszköz (izolátor):

Az analóg tûzjelzõ rendszerek sok érzékelõt tartalmazó vezetékszakaszain az esetleges rövidzár káros hatásainak kiküszöbölése érdekében rövidzár-leválasztókat (más néven izolátorokat) építenek be. Az elõbb említett meghibásodások ekkor csak a két izolátor közötti szakaszt érintik, a rendszer többi része továbbra is mûködõképes marad.

Vezérlõmodulok:

A címezhetõ analóg rendszereknél az érzékelõket a tûzjelzõ központtal összekötõ vezetékek tartalmazhatnak címezhetõ output elemeket, amelyek vezérlik a külsõ riasztóegységeket, a tûzvédelmi berendezéseket, gépészeti elemeket, nyílászárókat stb.

Jelzõmodulok:

A címezhetõ analóg rendszereknél lehetõség van külsõ kontaktus jellegû jelzések (sprinklerrendszer, épületgépészeti berendezések, tûzvédelem stb.) fogadására és tûzjelzõ központban történõ megjelenítésére.

A tûzjelzõ karbantartás is a szakterületünk, meglévõ tûzjelzõ rendszerének szervizét is elvégezzük.

Segítünk :
Állandóan, tehát az esti órákban és hétvégén is !
Központi Iroda :+ 36 29 428 - 395
Központi fax :+ 36 29 447 - 010
Ügyfélszolgálati számunk :+ 36 30 624 - 7425
Pólus Bemutatóterem :+ 36 20 333 - 77 88
E-mail :info@lineelectronic.hu

Kezdõlap